« Pók a sötétben All-Star Superman kedvcsináló »
Black Swan - Fekete Hattyú (2010)
Darren Aronofsky filmjeitől – Pí, Rekviem egy Álomért, Forrás, Pankrátor – már megszokhattuk, hogy rendkívül különleges vizuális hatásokkal, az emberi elme legmélyére kalauzoló, felkavaró jelenetekkel kápráztat el. Természetesen nincs ez másként 2010-es Fekete Hattyújával sem, mely leginkább a Pí-ben és a Forrásban tapasztalt, nehezen körülírható, erőteljesen szürreális elemekkel rendelkezik, de közben a Rekviem fokozatos leépülését (itt szárnyalását) és a Pankrátorhoz hasonló sorsdrámát, egy szakmai elismertségért folyó küzdelmet ábrázol. A rendező személye tehát könnyen körvonalazható, felismerhető, és bár stílusjegyei ha nem is egységesen visszatérőek (mint például Tarantino „trunk shot”-ja, vagy Rodriguez „cheech marin”-ja, Kim Ki-Duk „némasága”), de felépítik Aronofsky szerzőiségét.
A Black Swan története Nina-ról szól (Natalie Portman elsöprő alakításában), aki egy fiatal balettáncos, és iszonyatosan küzd, hogy megkapja a Hattyúk Tavának egy modern feldolgozásának főszerepét. A színháztársulat koreográfusa (Vincent Cassel) szeretné a jót megszemélyesítő Fehér Hattyút, és a csábító, klasszikus rossz figurát, a Fekete Hattyút egy színésznővel eljátszani, mely testileg és szellemileg is megterhetlő munkával jár a táncosnak. A kétpólusos szerep jó oldala passzol Nina-hoz, ám a Feketét sehogy sem tudja megfogni, ám közeleg a premier napja és Ő még mindig merev. Szexualitásban és thriller elemekben gazdag, sodró lendületű lefolyás vezet a másfél órás műsoridő alatt, mely meg sem áll egészen az igazán megrendítő végkifejletig.
Az alapötlet erőteljesen emlékeztet a Perfect Blue egészestés anime-re, a művész megfelelni vágyása, softhorrorba fajuló álomképek, a rengeteg feszültséggel teljes jelenet, a valóság- és kiútkeresés, mely egyre inkább bukásba, őrületbe és tragikumba sodorja a főszereplőt. Aronofsky munkája azonban főleg a balett, filmen ábrázolásában teljesedik ki. Láthattunk már csodaszép egy lábon forgásokat tehetséges hollywood-i színésznőktől (Cate Blanchett – Benjamin Button Különös Élete), sőt tehetséges fiatal fiútól is (Jamie Bell - Billy Elliott), de Portman egyszerűen elképesztően megfogja a táncot és a karaktert: teljesen hihető a szociális élettől visszavonult, tapasztalatlan kislányos viselkedése; ugyanakkor táncos profizmusa és küzdelme. Az ellentételezés funkciója ugyancsak káprázatosan épül a film minden egyes képkockájára, a depressziós és klausztrofób néhány helyszín (rutinos ide-oda utazgatás: az otthonban alszik Nina, a metrón magába merül, a színházban táncol…) rengeteg ijesztő elemmel ront a nézőre és közben végig szól és minden jelenethez szorosan illeszkedik a rendezőtől elmaradhatatlan, csodálatos munkáival újra és újra meglepő zeneszerző, Clint Mansell soundtrackje – mely ezúttal Csajkovszkij Hattyúk Tavának átdolgozott, nagyzenekari csodája. Nem lehet szó nélkül elmenni a ritkán foglalkoztatott Winona Ryder fontos szerepéről (ezúttal sem kap 15 percnél többet a teljes játékidő alatt), vagy Mila Kunisról (akinek csak a hangja ismerős: Ő Meg Griffin szinkronja a Family Guyban), akivel a főszereplő egy igen intenzív leszbikus jelenetben látható. Gyönyörűek a térdtől lefelé felvett shotok, melyek csak a megfeszített, függőlegesen a lábujjakra nehezedő lábra hívják fel a figyelmet, szinte karnyújtásnyira a nézőtől (a színházban sosem látni ilyen közelről balettmozdulatot). A mellékelt képek is mutatják, gyakori momentum a tükrök jelenléte a film alatt, fontos szerepet játszanak a néha teljes jeleneteket kitevő tükörből felvett beállítások. Szerencsére felülemelkedik a tinihorror műfajában túlságosan erőltetett elemén.
Súlyos és megrázó anyag, ahogy azt a rendezőtől megszokhatta a rutinos moziba járó, ezúttal is intenzívebb és sokkolóbb, árnyaltabb és katartikusabb mint a teljes évi mezőny. Ott a helye 2010 legjobbjainak felsorolásában, Natalie Portman pedig igazán büszke lehet a teljesítményére.
Címkék: 10pontos, 2010, balett, darren aronofsky, dráma, natalie portman, szürreális, thriller,
A(z) "Black Swan - Fekete Hattyú (2010)" bejegyzéshez eddig 10 komment érkezett (RSS)
Ne felejts el hozzászólni!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.